Hamvas Béla Magia-szutra című munkája egész életművének egyik legkülönösebb
írása, amelyben az emberi létnek a szabadsághoz vezető útját a létezés -
megismerés - megvalósítás három ún. törvénye vagy axiómája mentén bontja ki:
Teljes szabadság nem egyéb, mint mindent (az egész lét) szeretni, mindent
megismerni, felismerni, tudni, látni (az ismerés törvénye), mindent
megvalósítani, ami nem más, mint: mindenben a szeretetet, mint a világban levő
abszolút aktivitást tökéletesen mozgósítani - fogalmaz a műhöz írott egyik korai
jegyzetében. Szándéka szerint írásával Hamvas Béla nem kevesebbre vállalkozott,
mint hogy hamis filozófiatörténetünk általános perspektívájával szemben - főként
Jakob Böhme és Franz von Baader nyomán - az európai ember szellemtörténetének
egy másik, elfeledett vonulatát a maga elevenségében idézze meg, s annak
legfontosabb kérdéseit a modern gondolkodás által magára hagyott emberi
életgyakorlatnak újra a középpontjába állítsa. Jóllehet a végleges
megfogalmazást a kézirat datálása szerint 1950. október 2-19. között vetette
papírra Szentendrén, a mű megírásának gondolata Hamvas Bélában már 1945
szeptemberében felmerült, néhány hónappal később, 1946 áprilisában pedig
naplójában Realizáció címszó alatt a mű gondolati alapvetésének és szerkezetének
számos részletét is kidolgozta. Az írás letisztázott gépirata nem maradt fenn.
Jelen kiadás a műnek a Hamvas Béla hagyatékban található kézirata alapján
készült.