Szerző: Józsa Zoltán Dialóg Campus Kiadó, 2006 A könyv az önkormányzati rendszer
szervezeti és funkcionális kérdéseit, valamint a modernizáció különböző útjait
vizsgálja, a nemzetközi tapasztalatok tükrében. A válogatás áttekintést nyújt a
szervezetalakítás alapkérdéseiről, s részletesen tárgyalja azokat a tényezőket,
amelyek az önkormányzatok struktúráját meghatározzák. A jogi-institucionális
háttér mellett, bemutatásra kerül az önkormányzati szervezetrendszer
komplexitása, változatossága, illetőleg a változások következménye is. A szerző
személyes ajánlása: Ez a könyv - egyebek mellett - arról szól, hogy milyen
fontos szerepet játszanak a szervezetek a modern ember életében. Sok más
szervezettel szemben az önkormányzatok talán a legfontosabbak, mert ezek nemcsak
a helyi politika, demokrácia alapintézményei, hanem a lakosok életszínvonalát,
életminőségét közvetlenül, illetve közvetve meghatározó közszolgáltatások
megvalósítói. Ezért azután jó volna, ha az önkormányzat, az önkormányzás valóban
értünk volna és rólunk szólna. Józsa Zoltán A kötet adatai: Méret: B/5 Kötés:
keménytáblás Megjelenés éve: 2006 Terjedelem: 288 oldal Tartalom: Előszó 9 1. A
szervezetalakítás alapkérdései az önkormányzatoknál 13 1.1. Bevezetés 13 1.2. A
szervezetalakítás és döntéshozatal általános kérdései 14 1.3. A
szervezetalakítás tényezői: a kontingenciák 17 1.3.1. Társadalmi, gazdasági,
környezeti sajátosságok hatása 17 1.3.2. Az erőforrások szerepe 19 1.3.3. Az
érdekek hatása a struktúrára 20 1.4. A struktúrát befolyásoló szervezeti
jellemzők 21 1.4.1. A méret és a szervezet kapcsolata 21 1.4.2. A technológia és
a szervezet 23 1.4.3. A politika hatása a szervezetre 24 1.5. Adaptációs
lehetőségek 25 1.6. Fejlesztési alternatívák 26 2. Helyhatósági szerepek:
képviselők és hivatalnokok 28 2.1. A képviseleti és közvetlen demokrácia
viszonya 28 2.2. A szervezet, mint a működési kerete 31 2.2.1. A formális modell
32 2.2.2. A technokrata modell 32 2.2.3. A közös elit modell 33 2.3. A
politikusok és hivatalnokok kapcsolata 33 3. A részvétel szerepe a
közigazgatásban, különös tekintettel az önkormányzatokra 42 3.1. A részvétel,
mint az önkormányzás alapértéke 42 3.2. A részvétel fogalma, tartalma 44 3.3. A
vizsgálati tipológia 47 3.4. A továbbfejlesztett modell 49 3.4.1. A részvétel
hiánya 50 3.4.2. Az állampolgári részvétel 51 3.4.2.1. Információ és konzultáció
51 3.4.2.2. Decentralizált döntéshozatal 52 3.4.2.3. Partnerség és átruházott
ellenőrzés 54 3.4.3. Állampolgári ellenőrzés 55 3.4.4. Az állampolgári
ellenőrzés határainak újragondolása 57 3.5. Részvétel a magyar helyi
igazgatásban 58 3.6. Egy közép-kelet-európai kísérlet: a Dialog-projekt 64 3.7.
Az OECD-országok fejlesztési programja az állampolgári részvétel erősítésére 65
3.8. A részvétel kiteljesítésének alapelvei 69 3.9. Összefoglalás 72 4. Megtenni
vagy megvenni: a szolgáltatásszervezés dilemmái 74 4.1. Bevezetés 74 4.2.
Történelmi háttér 76 4.3. Nemzetközi kitekintés 77 4.4. Elméleti alapok 80 4.5.
Bürokrácia a piac szemszögéből 82 4.6. A közszervezetekről 83 4.7. Gyakorlati
tapasztalatok 89 4.8. Néhány konkrét kutatási adat áttekintése 90 4.9. Konklúzió
92 5. A felelősség szerepe a közszektorban 95 5.1. A közfelelősség jelentősége
95 5.2. Történeti gyökerek szerepe az állami működésben 96 5.3. A közfelelősség
fogalma, célja 101 5.4. A közfelelősség intézményi formái 106 5.5. A
közfelelősség problémái a kelet-közép-európai országokban 110 5.6. A
közfelelősség definiálása, szabályozásának fejlesztése 116 6. Az önkormányzatok
hatékonyságáról 119 6.1. A hatékonyság szerepe az önkormányzati működésben 119
6.2. Az önkormányzatok szervezetalakítási szabadsága 122 6.2.1. Környezeti
elvárások, új feladatok befolyása 123 6.2.2. Új célok, működési módok hatása 124
6.2.3. A munkamegosztás reformjának szükségessége 125 6.2.4. A szervezeti
kultúra változása 126 6.3. A struktúra és a működés kapcsolata 127 6.3.1. A
tevékenység jellege 128 6.3.2. A személyes elem befolyása 128 6.3.3. A
megfelelés kényszere 129 6.3.4. A korreláció jelentősége 129 6.4. A
közszervezetek teljesítményének mérése 129 6.5. A teljesítményértékelés
feltételei, módszerei 131 7. A helyi önkormányzattól a helyi kormányzásig 140
7.1. Az állami funkciók változása 140 7.2. Az állami gyakorlat megújításának
kísérletei 142 7.2.1. Az egyablakos ügyintézés 143 7.2.2. A politika helyi
megújítása 145 7.2.3. Szomszédsági decentralizáció 148 7.2.4. A kartamozgalom
152 7.2.5. A Legjobb Érték-mozgalom 156 7.2.6. A polgárok tanácsa 159 7.2.7.
Konszenzuskonferencia 160 7.2.8. Önkormányzati vizsgálatok 161 7.2.9. Közösségi
fórumok és fogyasztói panelek 161 7.3. A nemzetközi minták adaptációja, a
modernizáció kényszere 162 8. Regionalizmus és önkormányzatok 166 8.1. Régió,
regionalizmus 166 8.1.1. A régió fogalma, kialakulása 166 8.1.2. A regionalizmus
fogalma, kialakulása, tendenciái 166 8.2. A föderális államok és a regionalizmus
170 8.3. A regionalizmus fajtái 171 8.3.1. Regionalizmus, regionális szint
kialakítása nélkül 171 8.3.2. Regionális decentralizáció 173 8.3.3. Politikai
regionalizáció 175 8.4. A regionalizáció faktorai 176 8.5. A regionalizáció
céljai 177 8.6. A regionalizáció akadályai 178 8.7. A regionalizáció
következményei 179 8.7.1. Az állam és a régiók viszonya, a régiók közötti
kapcsolat 179 8.7.2. Regionális finanszírozás, szolidaritás és kiegyenlítés 180
8.8. A helyi önkormányzatok és a régiók 181 8.9. A magyar önkormányzati rendszer
modernizációja és a regionalizmus 182 8.10. A modernizáció lehetőségei 183
8.10.1. A regionalizmus mellett szóló érvek 186 8.10.2. A regionalizmus ellen
szóló érvek 187 8.11. Konklúzió 190 9. Önkormányzati reformok az elmúlt
évtizedben: Anglia, Hollandia, Németország, Svájc és Magyarország 192 9.1. Az
összehasonlítás módszere a közigazgatás-tudományban 192 9.1.2. A reformok
szerepe, jelentősége a közigazgatásban 193 9.1.3. A frazeológia 194 9.2. Anglia
196 9.2.1. Az új közszolgáltatási gyakorlat összetevői: 198 9.2.1.1. A Legjobb
Érték (Best Value) -mozgalom 198 9.2.1.2. A Best Value tapasztalatai: eredmények
és kérdőjelek 200 9.2.2. A demokratikus helyi közélet megújításának kísérlete
202 9.3. Hollandia 205 9.3.1. A Tilburg-modell 205 9.3.2. A tilburgi modell az
NPM után 211 9.4. Németország 213 9.5. Svájc 219 9.6. Magyarország 224 9.6.1. A
vizsgálati háttér 224 9.6.2. Az intézményesülés időszaka 227 9.6.3. Az átmenet
és az útkeresés időszaka 232 9.7. Európai távlatok ? hazai lehetőségek 246
9.7.1. Az önkormányzás európai trendjei 246 10. A nyugat-európai államok
önkormányzatai és az Európai Unió 249 10.1. Az Európai Unió és a tagállamok
közigazgatása 249 10.2. Önkormányzati modellek az uniós országokban 250 10.3. A
nemzeti sajátosságok szerepe az uniós kapcsolatokban 253 10.3.1. A tradíció, a
struktúra, a kultúra és a környezet hatása 255 10.4. Decentralizáció,
modernizáció, európaizálódás 256 11. Az európai közigazgatási tér
összefüggéseiről 258 11.1. Bevezetés 258 11.2. A fogalom értelmezése 258 11.3.
Az Európai Közigazgatási Tér tagállami nézőpontból 263 11.4. Az uniós tagság
jogi követelményeiről 265 11.5. A közigazgatási jog alapelvei 266 11.5.1.
Megbízhatóság és kiszámíthatóság 267 11.5.2. Nyitottság és átláthatóság 269
11.5.3. Közfelelősség 271 11.5.4. Hatékonyság és hatásosság 272 11.6.
Közmondások, szállóigék vagy valódi alapelvek 273 11.7. Az EU funkcionális
követelményei: szervezet, személyzet 276 11.8. Következtetések 280
Irodalomjegyzék 283