Ez a legjobb és legszebb regény a számítógépekről a Neurománc óta. Michael
Clune A nem túl távoli jövőben a tengerszint megemelkedett és a középső
szélességi fokok kiürülőben vannak, de még mindig jó gazdagnak lenni San
Franciscóban, ahol felfegyverzett drónok tartják távol az elszegényedett
tömegeket. Irina nem gazdag, legalábbis nem annyira, de mesterséges memóriával
rendelkezik, aminek köszönhetően mindenre tökéletesen emlékszik. Közvetítőként
dolgozik a megbízói és azok átláthatatlanul összetett mesterséges intelligenciái
között. A munka jól fizet, Irina még évente egyszer a Mayo Klinikára is el tud
menni belőle, ahol különböző kezelésekkel késleltetik az öregedését. Kern nem
mondhatja el magáról mindezt. Egyike azon menekülteknek, akik a várost
körülvevő, drónok építette, állandóan terjeszkedő favelákban nyomorognak. A
napjait szerzetes módjára tölti, könyörtelenül gyakorolja a különböző
harcművészeteket, miközben tolvajként és utcai harcosként próbál napról napra
túlélni. Thales egy teljesen másik világban mozog -egy brazil politikusklán
sokadik ágának sarja, aki Los Angelesbe menekült, miután egy támadásban megölték
az apját, őt pedig megnyomorították. Egy rongyokba öltözött idegen egy nap
leszólítja Thalest, és megkérdezi, hogy mire emlékszik az érkezése előtti
időkről. Kern az életét mentve kénytelen menekülni, miután rossz célpontot rabol
ki. Irina pedig szörnyű titokra bukkan az emlékeiben, amikor felidézi legutóbbi
találkozóját a megbízójával. Mindhármuk élete veszélyben van, ráadásul a sorsuk
elkerülhetetlenül összefonódik ebben a gyönyörűen megírt történetben, aminek
központi témái a mesterséges intelligenciák, az emlékek, a halhatatlanság,
valamint a könyörtelen erőszak, amit mindezek birtoklásáért egyesek hajlandóak
alkalmazni.