? Hát nézze ? mondta az ismeretlen ?, most maga azt teheti, amit akar, de ha
mást akar, mint amit mondok, úgy természetesen felkötik rablógyilkosságért.
Egyszerű, nem? ? Hogyne. es mit akar ön tőlem? ? Az életét. Holnaptól kezdve én
vagyok Pencroft Tivald. Némi megilletődéssel hallotta 13. Pác, hogy polgári
nevén, Pencroftnak szólítják, és keserű rosszindulattal ezt gondolta a kínos
ismeretlenről: Vajh, ha isten adná neked, hogy holnaptól kezdve igazán te légy
Pencroft. Ámen. ? Szükségem van egy körözött gyilkos habitusára. Nagy regényemet
írom. Ugyanis író vagyok. És gazdag. Én öltem meg a nőt. De ez nem elég!
Szükségem van arra, hogy átéljem egy bűnöző lelki életét az alvilágban! Ezért
akarok 13. Pác lenni. A Nobel-díjjal együtt, remélem elnézik az éjszaka
elkövetett gyilkosságot is. ? És ha felkötik önt e jelentős irodalmi esemény
alkalmából? ? Vállalnom kell. De ez nem tartozik magára. Régóta figyelem magát,
alakban és arcban kissé hasonlítunk. Ezt maga is látja. a szanatórium főorvosa
mindkettőnkön elvégez némi kozmetikai szabdalást, és kész. Hondurasból
elmegyünk, és nem lehet baj. Egyikünk sem járt rokonai és barátai körében több
mind tíz éve. ennyi idő után a legcsekélyebb hasonlóság is kétségtelenné teszi a
személyazonosságot? ? Önnek holnaptól kezdve Benjamin Walter a neve. ? Nem
tetszik.? Jobban kedveli a Pácot? Mert én benne hagyom. Ha azonban elfogad egy
ajándéklovat plombált foggal is, akkor felveszi a Walter Benjamin nevet. Azután
alá kell vetnie magát egy jelentéktelen kozmetikai műtetnek, és néhány nap múlva
pompás okmányokkal ismét szabad ember. A név nem egészen kifogástalan, de
errefelé nem áll körözés alatt rablógyilkossággal kapcsolatban, mint a 13. Pác
név. Nagy szó! Nem? Fel hát! Fel, Benjamin! Új élet virrad önre!