?Az esőcseppek fenn születnek az égen, egy hatalmas felhőpalotában. Annak is a
belsejében. Puha fehérség veszi őket körbe. A csecsemő esőcseppek azonban
gyorsan fejlődnek. Megszületésük után már egy-két órával vidáman ugrándoznak,
hancúroznak. Ha megszomjaznak, finom páralevet isznak, ha megéheznek, ízletes
felhőcipót majszolnak. Gyorsan nőnek. És gondtalan életük tele van mókával,
meglepetéssel. Ugyanis a felhőkastély, ami lassan úszik a kék égen, nem olyan,
mint az emberek által épített házak, várak, kastélyok. A szobák ugyanis nem
maradnak ugyanott, hanem folyton vándorolnak, de még a feladatuk is állandóan
változik. Az, ami reggel még a konyha volt, délidőre hálószobává alakul át,
estére pedig már fürdőszoba lesz. Ezért az esőcsepp gyerekek élete csupa
izgalmas kaland. Amikor egyik helyiségből átfutnak a másikba, még nem tudják,
hogy mi vár rájuk a következő szobában. Ennek az az oka, hogy maga a palota is
percről percre arrébb mozdul az égen, a szél fújja tovább, az egész épület
szüntelenül gomolyog. A legkisebbek ezért a palota közepén cseperednek fel, mert
a szélek, ahol a nagyobbak és a felnőttek élnek, sokszor leszakadoznak, amikből
eső hull a földre.? Ennek az az oka, hogy maga a palota is percről percre arrébb
mozdul az égen, a szél fújja tovább, az egész épület szüntelenül gomolyog. A
legkisebbek ezért a palota közepén cseperednek fel, mert a szélek, ahol a
nagyobbak és a felnőttek élnek, sokszor leszakadoznak, amikből eső hull a
földre.?