Kommentár a gyakorlat számára - Harmadik kiadás Szerkesztő: Petrik Ferenc
Szerzők: Bartal Géza, Cseh Attila, Döme Attila, Farkas Attila, Gelencsér Dániel,
Hajdu Edit, Harter Mária, Havasi Péter, Jójárt Eszter, Kiss Gábor, Kövesné Kósa
Zsuzsanna, Makai Katalin, Mészárosné Szabó Zsuzsanna, Orosz Árpád, Osztovits
András, Petrik Ferenc, Puskás Péter, Simonné Gombos Katalin, Tallián Blanka,
Tamáné Nagy Erzsébet, Török Judit, Varga Edit HVG-ORAC Kiadó A Kúria munkatársai
? kúriai tanácselnökök, bírák és főtanácsadók ? az új polgári perrendtartási
törvény elfogadása kapcsán egy ?bírói kommentár? megírására vállalkoztak. A
kommentár készítésekor azt a kettős feladatot tűzték ki, hogy egyfelől
elemezzék, hogy a régi Pp.-hez tartozó bírói gyakorlat mennyiben alkalmazható az
új Pp. hatálya alatt indult eljárásokban is, másfelől megvilágítsák azt, hogy az
új Pp. meglehetősen bonyolult rendszerében az egyes rendelkezések miként
függenek össze egymással és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseivel. A ?bírói
kommentár? szerzői ? köztük a Kúria Polgári Kollégiumában a polgári eljárásjogi
terület szakmai vezetője ? tehát nem a Pp. új jogintézményeinek részletező, az
elméleti hátteret is összefoglaló bemutatását vállalják. Amit vállalnak, az
alcímből is következően az, hogy a joggyakorlat által formált ?élő? polgári
eljárásjogról nyújtanak útmutatást. A kommentár jelenlegi (3.) kiadásának 6.
pótlása 2023. augusztus 15-én jelent meg. A Kommentár előző frissítése óta a
Pp., illetve a kapcsolódó jogszabályok több alkalommal módosultak, ezzel együtt
viszonylag nagy számban születtek az új perrendi szabályokat értelmező felsőbb
bírósági döntések, iránymutatások. A jogszabályi változások körében kiemelést
érdemelnek a személyi állapotot érintő perek, így például a házassági, a
származási és a szülői felügyelettel kapcsolatos perek, valamint a munkaügyi
perek szabályain végrehajtott módosítások. Az információs technológia
fejlődésére figyelemmel részben változtak az okiratokra vonatkozó rendelkezések
is. E pótlapcsomag ? a korábban is követett gyakorlatközpontú szemléletmódot
megtartva ? elsősorban a bírói gyakorlat széles körű bemutatására koncentrál, a
szükséges mértékben kitérve az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra,
legújabb jogirodalmi fejleményekre, nemzetközi és uniós jogi tendenciákra is.