Szerző: Denis Diderot Európa, 1984 Szép állapotú. A francia felvilágosodásban
nincs apolitikus, nincs visszahúzódó író, kis és nagy egyéniségek egyazon
lánggal lobognak a kor nagy feladataiért. Magán- és közélet oly egy, mint soha
máskor, a publicisztikus témáktól senki sem riad vissza, nem egy remekmű
született belőlük. S ez adja hosszú századok múltán is romlatlan üdeségüket.
Mert ők, a franciák, mint Marx megjegyezte róluk, élettel és gráciával töltötték
meg az angol materializmust. A francia felvilágosodás a forradalom előtt az
utolsó és legnagyobb szabású támadás a régi rend szellemiségének minden formája
ellen, s e nagy kor egyik legnagyobb, legtevékenyebb, legfüggetlenebb szelleme
Diderot. A Fecsegő csecsebecsék egészen korai műve, s születésekor reneszánszi
szabadszájúsága botrányt kavart, pedig az akkori olvasó éppúgy láthatta,
akárcsak a mai, hogy a történet inkriminált kerete - amely egyébként régi
vándormotívum - fontos politikai, társadalomkritikai mondanivalóknak, a roppant
sokoldalú érdeklődésű Diderot sokféle ismeretanyagának, sőt a megújuló
filozófiának összefoglalására szolgál. Nem kisebb megbotránkozás és izgalom
fogadta Diderot legismertebb művét, Az apácá-t se, amelynek hősnője egy korabeli
női kolostor intimitásáról tudósítja az olvasót.