1920-ban, Trianon esztendejében jelent meg első ízben a neves magyar író kis
kötete, melyben arra kereste a választ, ki volt a fő bűnös abban a politikai
játszmában, amely végül a nemzet tragédiájához vezetett. Szenvedélyes hangvételű
véd- és vádbeszéde a korszak két meghatározó politikusa, Tisza István és Károlyi
Mihály egymással szembeállított portréját tartalmazza. Az ítélkezés joga az
olvasót illeti - olvashatjuk a fülszövegben, amihez az ismert történész, Salamon
Konrád utószava nyújt segítséget. A szocialista rendszerben tiltólistára
helyezett mű az adott történelmi pillanat felfokozott hangulatában íródott, a
közvélemény vélekedését fejezte ki, mely a történtekre egyszerű, könnyen hihető
magyarázatot keresett. Számos tárgyi tévedést is tartalmaz, így elsősorban
inkább művelődéstörténeti jelentőséggel bír.