Mező Gábor előző könyve, A média lenyúlásának titkos története nagy sikert
aratott, de újságírókról, médiacárokról és Gyárfás Tamásokról írni azért mindig
hálás téma. Most egy egészen más könyvvel jelentkezett, amellyel ismét tabut
sért, megkapirgálja a hallgatás falát. Kedden este átjött Pollner személyesen,
hogy gumicsővel megtömjön. Aztán még két napig próbáltak csővel tömni. Szerdán
rám tették az infúziót. Délelőtt tíztől éjfélig adták, vagy hét palackkal
töltöttek belém, mindegyikbe haloperidolt adagoltak. Az infúzió kezdetén a
mellettem lévő orvos észlelte, hogy delíriumba estem. Erre csökkentették az
infúzió sebességét, de abba nem hagyták. Órákon át deliráltam. (Pákh Tibor) Ott
vannak a spiclik. Az értelmesebb betegek közül szervezik őket. Részben helyzetük
és megfélemlített voltuk miatt vállalkoztak, meg azért, mert úgy gondolták, hogy
ebből előnyük származik. És nem ok nélkül gondolták. (Jobb koszt, állandó
kimenő, soron kívüli kimenő stb.) Ezek a kiszolgáltatott emberek nevetségesen
apró előnyökért megdöbbentő jellemtelenségekre képesek. Aztán az ápolók. A spion
ápolók kapták a prémiumot; ki mennyi terhelő adatot szolgáltatott arról, akit
valamilyen okból ki akartak készíteni. (Hajnóczy Péter) Ma sem tudjuk pontosan,
hány embert bélyegzett bolondnak a Rákosi- és Kádár-diktatúra. Hogy hány embert
kínoztak, gyógyszereztek, majd süllyesztettek el különböző intézetekben és
bolondokházában csak azért, mert magyarok, keresztények, antikommunisták voltak.
Vagy éppen olyan kommunisták, akik éppen alulra kerültek. Költők, bátor,
gerinces átlagemberek, pszichopata vagy éppen jólelkű, embermentő pszichiáterek
szerepelnek ebben a könyvben. Ezt az őrült karnevált csak a legerősebbek élték
túl. A megtörhetetlenek, a hívők, a fáklyák. Sötét, mégis felemelő utazásra
hívjuk Önöket, aminek mégis az áldozatok a győztesei. A mindent túlélő ember.