I. István király negyedik esztendeje halott, s a trónon Orseolo Péter, az
unokaöccse követi. Őt azonban a vele elégedetlen magyar főurak elűzik, és
helyébe Aba Sámuelt, az addigi palotaispánt állítják. Az első olyan alkalom ez a
magyar történelemben, amikor az uralkodót a főurak választják királyukká. Aba
Sámuel kezdetben látványos sikereket ér el, és maga mellé állítja szinte az
egész magyarságot ? nem úgy a főúri rend legtöbb tagját és az egyházat. Utóbbiak
sértve érzik magukat, miután a király megnyirbálja kiváltságaikat. Hogy
hatalmának semmi ne szabjon gátat, embertelen cselekedethez folyamodik, amivel
szinte az összes főurat és a püspöki kar egészét maga ellen hangolja. Péter, aki
a németekhez menekül, nem nyugszik bele vereségébe. Kihasználva az alkalmat és
befolyásos pártfogója, Henrik király katonai erejét, segédcsapatokkal tér vissza
a nyugati gyepűn át. Közben az Aba Sámuel iránt egyre jobban kibontakozó
ellenszenv a magyar urak jelentős hányada részéről titkos szervezkedésbe csap, s
elkövetkezik 1044 nyara, amikor árulásuk miatt Aba Sámuel Ménfőnél csatát
veszít. A mellette kitartó magyar főurak, így a békési Vata, azonnal
szervezkedni kezdenek a másodszorra is trónra juttatott Péter ellen. Az országos
lázadás tüze egyre több helyen lobban fel, s amikor Péter a német királynak
hűbérbe adja Magyarországot, és német törvények alá helyezi a népet, kisvártatva
mindez robbanásszerűen kiteljesedik. Különös helyzet áll elő: politikai
szempontból ugyanazt akarja Gellért püspök, mint Vata nagyúr. Vászoly Kijevben
élő két fiát, András és Levente herceget hívják az országba, hogy segítsenek
megdönteni Péter uralmát? A történet szerves folytatása a trilógia első, Ármány
hálójában című kötetének. Az olvasó ismét találkozhat Rásdival, Vatával, s az
eddig megismert szereplőkkel.