Az író azt mutatja meg, hogyan torzul el torz viszonyok közepette minden emberi
érzés. Katánghy Menyus alakját először egy karcolatban hívta életre, s
képviselővé válásáig írta meg hősének pályáját. Két évvel később A körtvélyesi
csíny címmel újabb választási cselfogását örökítette meg. A két elbeszélést csak
később fogta egy kötetbe azonos címmel: Két választás Magyarországon. A hangsúly
a jellemrajzon van: maga a cselekmény elhasznált, jellegtelen, hírlapokból
szedett, esetleg Dickenstől kölcsönzött motívumokból épült. Katánghy feudális
úri előítéletekkel élve akar felülmaradni a másfajta törvényekhez igazodó
polgári világban is, s így törvényszerűen lesz parazitává, az élet
hamisjátékosává. Főhősének jellemét, egyéniségét rajzolva Mikszáth itt
egyértelmű ítéletet nem mondott. Stílusában legfőbb ellentmondása tükröződött.
Jól látta a kiegyezés úri társadalom elposványosodott életét, de jövőt idéző
társadalmi eszmények híján némi legyintő cinizmus is belopakodott művészetébe;
vállat vonó egykedvűségre késztette a tehetetlenség érzése.