Az út, amelyet végigjártam, nem a liberalizmustól vezet a konzervativizmusig. A
liberalizmus meg a szocializmus ideológia, a konzervativizmus pedig nem az.
Gondolkodásmód, észjárás, habitus, talán jellem is, de semmiképpen sem
ideológia. Tehát nem egyik eszmétől a másik eszméig vezetett az utam. Úgy vélem,
hogy ráéreztem az ideológiák viszonylagosságára, jelentőségük korlátaira.
Elérkeztem abba az életkorba, amikor megérett bennem a gondolat: nincs szükségem
arra, hogy a világról vallott nézeteimet, gondolataimat, még ha a politika
világát érintik is, beleerőszakoljam bármifajta ideológia egy könyvben
összefoglalható ketrecébe. Nem fontos számomra, hogy gondolatomnak mi köze van a
liberalizmushoz vagy a szocializmushoz. Tehát amikor egy-egy döntést hoztam
miniszterelnökként, nem ideológiai megfontolások vezéreltek, hanem csak az, hogy
mi áll az érdekében 15 millió embernek. Fenti jellemzést Orbán Viktor adta
magáról a Fidesz Magyar Polgári Párt választási veresége után, 2002. július 6-án
a Magyar Nemzetben. Jelen kötet egy újabb fordulópont, a 2006-os politikai
megmérettetés előtt az egykori jogász, majd országgyűlési képviselő, pártelnök
és kormányfő által végigjárt út egyes állomásait eleveníti fel.
Szöveggyűjteményünk a politikus portréját saját szavain - írásain, beszédein és
interjúin, helyesebben azok válogatott részletein - keresztül vázolja fel az
első fellelhető jelentősebb forrás megjelenési idejétől, 1986-től napjainkig. Az
összeállítás a terjedelmi kötöttségek miatt nem törekedhet a teljességre.
Ehelyett, akárha egy breviáriumban, a két évtized legfontosabb vagy
legjellemzőbb megszólalásait gyűjtöttük egybe, abban bízva, hogy a kiragadott
részletekből híven végigkövethető a közéletbe huszonévesen berobbanó, a 2006-os
választások idején negyvenkét esztendős Orbán Viktor személyiségfejlődése. Ha
munkánkat jól végeztük, akkor a figyelmes olvasó előtt kikerekedik annak, az
ellentmondásaival együtt is páratlan tehetségű politikusnak a pályaképe, akinek
nevéhez nem kisebb teljesítmény fűződik, mint a polgári Magyarország
megteremtése. Kötetünk alapvetően az időrendet követi, mely szabály alól azokban
a ritka esetekben teszünk kivételt, amikor valamely nyilatkozat egy korábbi
korszakot vagy eseményt idéz fel; ekkor az adott szövegrészt az abban említett
időpontnál szerepeltetjük. Az öt fejezet az első szabad választásokig tartó
esztendőket, majd az 1990-től számított négy parlamenti ciklus megszólalásait
veszi sorra, értelemszerűen bővebb teret engedve az 1998 és 2002 közötti
kormányzati időszaknak, illetve az azt követő éveknek. A beszédek, rádió- és
televízióinterjúk leirataiban az - élőszó természetéből fakadó - értelemzavaró,
vagy a megértést nehezítő stílushibákat kijavítottuk, egyéb tekintetben viszont
ragaszkodtunk a szöveghű közléshez.