?Pályája ?utolsó évtizedeiben a magyar és külföldi sajtó, rádió és televízió
riporterei sűrűn felkeresték Örkény Istvánt. A legtöbb beszélgetésre ugyanolyan
alapossággal és műgonddal készült fel, mint általában írói munkájára.
Interjúinak jelen kötetbe foglalt gyűjteménye így fontos kiegészítés műveihez.
Az interjúk túlnyomó többsége lapok, folyóiratok hasábjain vagy hangszalagon, a
Rádióban maradtak fenn. Néhány a hagyatékból, kézirat formájában került elő. Az
élőbeszédben elhangzott szövegeken kénytelen voltam minimális stiláris
javításokat végezni. A beszélgetések teljes egészükben jelennek meg, kivételt
képeznek azok a helyek, ahol a hasonlóan feltett kérdések és a műfaj természete
óhatatlan ismétléseket és átfedéseket eredményezett. Ilyenkor rövidítettem, de
az ismétléseket még így sem tudtam teljesen kiküszöbölni. Az utolsó válogatás
megjelenése (1986) óta több, akkor még lappangó interjú került elő, ezek
kötetben itt jelennek eg először. Néhány fontosabbat a Drámák I-III. (1981)
jegyzetanyagából ide is beválogattam, mert lényeges információkat tartalmaznak,
és jellegüknél fogva szervesen ebbe a válogatásba tartoznak. (Egy régi (és meg
nem jelent) beszélgetés Örkény Istvánnal, Jeruzsálem hercegnője, Még egy
körkérdésre, Örkény bemutató Párizsban, A hét írója, A Macskajáték Szolnokon,
Történik valahol Magyarországon, Másodszor a Kulcskeresőkről, Tóték ?
Macskajáték ? Kulcskeresők, Rövid hozzászólás saját interjúmhoz, Egyperces
előzetes a Hanákné-ügyről). Néhány rövidebb beszélgetést ebből a kiadásból
kihagytam, mert esszéisztikus jellegüknél fogva, sokkal inkább a Visszanézve
című tanulmánykötetbe valók. (Arról, hogy mi érdekli az olvasót, A félfűről,
Vallomás József Attiláról, Szabó Lőrinc játéka, Egyperces bevezető, Mindenki
iskolája). Egy interjút azért mellőztem, mert a Levelek egypercben című kötetben
is megtalálható.(Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval a Macskajáték londoni
bemutatójáról) Egy igen fontos újdonság: az Életrajzi beszélgetésekben (Lázár
István Örkény Istvánról írt könyvének alapját képezte ez a magnós
beszélgetés-sorozat) se 1979-ben, Lázár könyvének megjelenésekor, se a Párbeszéd
a groteszkről 1981-es, illetve az 1986-os kiadásában nem lehetett közölni azt a
részletet, amelyben Örkény István elmeséli, hogyan és miért lépett be a
Kommunista Pártba, hadifogságból való hazatérése után. Ezek a részletek most,
ebben a válogatásban jelennek meg először, kurzívval szedve a 99-100-101.
oldalon.? Radnóti Zsuzsa