Úgy emlékszem, jól indultam. Készültem valamire, ám az éjszaka és a gazdaság
végül börtönbe fulladt. A menyasszonyom is bekerült. Sajnos. ...Mikor kijöttünk,
én immár lecsúszva megvártam míg otthagy, aztán a folytatástól tartva inkább
nyúlcipőbe bújtam. Spanyolországban kezdtem újra, előbb nehezen, majd mesésen.
Voltak terveim. De leestem a hetedikről. Sajnos. Közben végig írtam. Előtte is,
most is. Lett belőle egy könyv. Ugyanaz, mesék, kérdések és álmok, versek,
jegyzetek és egyéb szilánkok. Elolvasva követhető. Nincs benne fölösleg,
remélem. Van eleje meg vége. Úgy írtam, hogy olvasható legyen. Minden szava
igaz. Nemcsak rólam szól. Nagy Viktor