Palesztina, ?a Szentföld, a bibliai tájak, a zsoltáros Dávid és a bölcs
Salamon, a lángoló szavú próféták s az ihletett írástudók, Jézus és az apostolok
születésének, igehirdetésének és szenvedésének színhelye már sok évszázad óta
volt célpontja vallási élményt kereső zarándokoknak, a történelmi emlékekben
gazdag vidéket megismerni akaró, kíváncsi utazóknak, és nem kevésbé a bibliai
elbeszéléseket a tárgyi emlékekkel, netán fennmaradt feljegyzésekkel
szembesíteni akaró régészeknek, történészeknek, kutatóknak. A bibliai idők és
történeti színhelyei felkutatásának és tanulmányozásának igénye azután újabb
lendületet és irányt kapott a múlt század első felében meginduló és már
kezdettől fogva jelentős sikerekkel járó, rendkívüli érdeklődést is keltő
közel-keleti, egyiptomi és elő-ázsiai ásatások által. Új, eddig ismeretlen vagy
megfejthetetlen írásrendszerek tárták fel titkaikat, ismeretlen vagy alig ismert
népek, nyelvek, kultúrák tárultak fel: egyiptomi hieroglifikus és hieratikus
írású szövegek, sumer, akkád és asszír eposzok, himnuszok, királylisták és a
hódítók nagy tetteit magasztoló hivatalos feliratok, ugariti mitikus
költemények, babiloni és hettita törvénykönyvek ? csupa izgalmas szöveg, amely
mind, hol közvetlen, hol távolabbi kapcsolatban állt a Bibliából ismert
hagyományokkal, törvényekkel, tanításokkal. A kezünkben lévő könyv tudós
szerzője nem ?bibliai régészetet? ad, hanem a régészet segítségével a bibliai
országok, a Bibliában megnevezett tájak egykori népeinek életét, valóságát,
mindennapjait: szerszámait és szokásait, kézműveseinek technikáját és
gondolkodóinak eszméit akarja hozzánk közel hozni. Nincs eleve eltökélt szándéka
hittételek igazolására vagy cáfolatára. A higgadt tudós módszerével közöl
tényeket, ismertet feltevéseket, érveket és ellenérveket. Sorra vonultatja fel
olvasói előtt Kanaán földjének egyes korszakait ? a ?kanaáni? bronzkor
kezdeteitől az ?izráeli? vaskorig, majd a két zsidó állam (Júda és Izráel)
bukása utáni hódítók teremtette rendezés időszakáig. Mindvégig szeme előtt
tartotta a Biblia elbeszéléseit: de nem a pozitív vagy negatív kicsengésű
?hitvita?, nem is a merő illusztratív bemutatás céljából: hanem azért, mert ?a
Biblia világa? önmagában, a maga anyagi valóságában is szép és izgalmas, és ezt
a világot akarja megismertetni, a szó igaz értelmében ?láttatni? az olvasóval.
Látjuk és el tudjuk képzelni a mindennapi tevékenység során használt
cserépedényeket ugyanúgy, mint Salamon egykori templomát (és még azt is, hogy a
bibliai adatok alapján hányféleképpen lehetett és lehet ma is elképzelni ?
rekonstruálni). Bejárjuk a tágabb környékből is mindazon térségeket, amelyek a
bibliai tájakhoz kapcsolódnak: Föníciát, a merész hajósok, elszánt
gyarmatosítók, körmönfont kereskedők és egy fölöttébb gyakorlatias írásrendszert
kidolgozó írnokok hazáját, majd a perzsa birodalmat is, a maga perszepoliszi
királyi palotájával, amelyből kerek két évszázadon át Judaeát is kormányozták.