?Amint ?a vizsgálat lezárult, mindnyájunkat átszállítottak az ügyészségi
fogdába, a kolozsvári városi börtönbe? És mindjárt körülvett valami
megfoghatatlan, lebegő fluidum, a börtönszag. Mintegy hangulati aláfestésként ez
hitelesítette a helyet, a helyzetet, bármerre nézett az ember, valamely tárgyra,
élőlényre akár fogolyra, akár smasszerra ?, úgy tűnt, éppen abból árad.
Mibenlétét még csak megközelítőleg is nehéz lenne a kívülálló számára
meghatározni. Bizonyára sok összetevője lehet, kezdve a nyirkos felmosórongyok
miazmás bűzétől a tetűporon át a rettenetes kübli domináns szagáig. De mindezek
mögött még ott kísértett a megalázott, lebukott, vesztes ember kipárolgása, a
félelem semmihez nem hasonlítható aromája, egy kevéske mindazokéból, akik az
eltelt évtizedek alatt megfordultak a falak között. Azóta is kísért, néha
hívatlanul ott érzem motoszkálni az orromban? Bodor Ádámot, a Sinistra körzet és
Az érsek látogatása későbbi szerzőjét tizenhét éves korában tartóztatták le,
rendszerellenes összeesküvés vádjával. Ez a könyv azonban nemcsak a
börtönélményekről szól, hanem az írói pálya kezdeteiről, a Magyarországra
költözésről és főként arról, miként változott meg gyökeresen a világ
Kolozsvárott, a Trianon utáni Erdélyben. ?Nemrég került a kezembe a
szabaduló-cédulám, és döbbenten vettem észre személyi adataim között, hogy
testmagasságom a letartóztatáskor százhatvannyolc centiméter volt. Azért
döbbenetes ez számomra is, mert szabadulásomkor százhetvenkilenc centiméter
magas voltam, ugyanannyi vagyok ma is. Én a börtönben még tizenegy centit
nőttem.?