
A SZEKSZÁRDI BORVIDÉK ÁRUTERMELŐ BORÁSZATAI A RENDSZERVÁLTÁS
Szerző: Fuksz Márta L'Harmattan Kiadó, 2024 A Szekszárdi borvidékről szóló
kötetet tart kezében az olvasó. Fuksz Márta könyve az első átfogó
társadalomtudományi mű, amely a nagy múltú borvidék szőlészetét és borászatát
interdiszciplináris (néprajzi, kultúr- és agrártörténeti, vidékfejlesztési,
kulturális antropológiai stb.) módszerekkel és szempontból teszi vizsgálat
tárgyává. A mű újszerűsége abban rejlik, hogy a szerző a múltbeli viszonyok és a
hagyományos, kisparaszti (népi) szőlőművelés helyett a borvidék jelenkori
gazdasági-társadalmi átalakulására (1990-2024), rendszerváltás utáni helyzetére
fókuszál: azokra az árutermelő, ma már országosan és nemzetközileg ismert
borászatokra, amelyek az elmúlt évtizedekben meghatározták a borvidék
fejlődését. A szerző vizsgálatát mintegy egy évtizedet felölelő interjúk,
résztvevő etnográfiai terepmunka, kérdőíves vizsgálat, történeti és archívumbeli
kutatások révén végezte, amelyek eredményeit - általa kitűnően ismert -
szakirodalmi keretben helyezi el. Ismerteti a szőlő- és borágazat keretéül
szolgáló európai uniós és magyar jogszabályokat, az erre épülő hegyközségi
rendszert, melyek kormányzati szinten jelölik ki az ágazat fejlődési irányát.
Bemutatja a családi vállalkozások létrejöttét és napjainkban betöltött gazdasági
pozícióját, részletezve a borászatok pályázati lehetőségeit, infrastrukturális
beruházásait, a borturizmus kiépülését. Kitér a vállalkozások társadalmi
aspektusára, a családi munkamegosztásra, a generációváltásra és a fokozódó
munkaerőhiányra (szőlő- és idénymunkások). Kiemelten foglalkozik a borvidék
informális gazdasági-társadalmi szervezeteivel (Szekszárdi Borászok Céhe,
Szekszárdi Borvidék Kft.), melyek célja a borvidék népszerűsítése. Munkájuk
eredménye a borhármas (kékfrankos, bikavér, kadarka) kiemelése, a szekszárdi
palack projekt, valamint a borvidéki logó megszületése, melyek mind-mind fontos
állomásai a Szekszárdi borvidék márkásításának. Külön kiemelendő, hogy a szerző
munkáját az érdekelt helyi borászközösségek jóváhagyásával és segítségével
végezte, akikkel folyamatos párbeszédben állt és áll. A mű úttörő jellege,
tudományos, sőt a szűk tudományosságon túlmutató közpolitikai fontossága a
fentiekből következik. Fuksz Márta (1978-) történész, etnográfus, kulturális
antropológus, PhD. A Pécsi Tudományegyetem Néprajz - Kulturális Antropológia
tanszékének és Doktori Programjának végzettje, mára óraadó tanára, a szekszárdi
Wosinsky Mór Múzeum igazgatóhelyettese. Kutatási témája a jobbágyi/paraszti
(18-20. század), továbbá a jelenkori vidéki társadalom családi termelőinek,
mezőgazdasági vállalkozóinak társadalom- és gazdaságtörténete. Publikációi
múzeumi évkönyvekben, konferenciakötetekben, szaktudományos folyóiratokban
(Ethnographia, Tabula) jelentek meg. A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés
éve: 2024 Terjedelem: 336 oldal
kötetet tart kezében az olvasó. Fuksz Márta könyve az első átfogó
társadalomtudományi mű, amely a nagy múltú borvidék szőlészetét és borászatát
interdiszciplináris (néprajzi, kultúr- és agrártörténeti, vidékfejlesztési,
kulturális antropológiai stb.) módszerekkel és szempontból teszi vizsgálat
tárgyává. A mű újszerűsége abban rejlik, hogy a szerző a múltbeli viszonyok és a
hagyományos, kisparaszti (népi) szőlőművelés helyett a borvidék jelenkori
gazdasági-társadalmi átalakulására (1990-2024), rendszerváltás utáni helyzetére
fókuszál: azokra az árutermelő, ma már országosan és nemzetközileg ismert
borászatokra, amelyek az elmúlt évtizedekben meghatározták a borvidék
fejlődését. A szerző vizsgálatát mintegy egy évtizedet felölelő interjúk,
résztvevő etnográfiai terepmunka, kérdőíves vizsgálat, történeti és archívumbeli
kutatások révén végezte, amelyek eredményeit - általa kitűnően ismert -
szakirodalmi keretben helyezi el. Ismerteti a szőlő- és borágazat keretéül
szolgáló európai uniós és magyar jogszabályokat, az erre épülő hegyközségi
rendszert, melyek kormányzati szinten jelölik ki az ágazat fejlődési irányát.
Bemutatja a családi vállalkozások létrejöttét és napjainkban betöltött gazdasági
pozícióját, részletezve a borászatok pályázati lehetőségeit, infrastrukturális
beruházásait, a borturizmus kiépülését. Kitér a vállalkozások társadalmi
aspektusára, a családi munkamegosztásra, a generációváltásra és a fokozódó
munkaerőhiányra (szőlő- és idénymunkások). Kiemelten foglalkozik a borvidék
informális gazdasági-társadalmi szervezeteivel (Szekszárdi Borászok Céhe,
Szekszárdi Borvidék Kft.), melyek célja a borvidék népszerűsítése. Munkájuk
eredménye a borhármas (kékfrankos, bikavér, kadarka) kiemelése, a szekszárdi
palack projekt, valamint a borvidéki logó megszületése, melyek mind-mind fontos
állomásai a Szekszárdi borvidék márkásításának. Külön kiemelendő, hogy a szerző
munkáját az érdekelt helyi borászközösségek jóváhagyásával és segítségével
végezte, akikkel folyamatos párbeszédben állt és áll. A mű úttörő jellege,
tudományos, sőt a szűk tudományosságon túlmutató közpolitikai fontossága a
fentiekből következik. Fuksz Márta (1978-) történész, etnográfus, kulturális
antropológus, PhD. A Pécsi Tudományegyetem Néprajz - Kulturális Antropológia
tanszékének és Doktori Programjának végzettje, mára óraadó tanára, a szekszárdi
Wosinsky Mór Múzeum igazgatóhelyettese. Kutatási témája a jobbágyi/paraszti
(18-20. század), továbbá a jelenkori vidéki társadalom családi termelőinek,
mezőgazdasági vállalkozóinak társadalom- és gazdaságtörténete. Publikációi
múzeumi évkönyvekben, konferenciakötetekben, szaktudományos folyóiratokban
(Ethnographia, Tabula) jelentek meg. A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés
éve: 2024 Terjedelem: 336 oldal

Adatlap
Ár: | 5.390 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2025.06.09 |
Eddig megtekintették 0 alkalommal |
A hirdető adatai

Könyv kereső rovaton belül a(z) "A SZEKSZÁRDI BORVIDÉK ÁRUTERMELŐ BORÁSZATAI A RENDSZERVÁLTÁS" című hirdetést látja. (fent)