A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története Szerző: Fodor Gábor
Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021 Hosszú évtizedekre visszanyúló
tervezgetést követően hivatalosan 1916. november 21-én alakult meg a
Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet, amely a történelemkönyvekbe így az
intézményesített magyar kultúrdiplomácia első külföldi intézeteként vonult be. A
szervezet működése elé nagy elvárásokkal tekintett politikus, tudós, műgyűjtő és
amatőr keletkutató egyaránt. A különös időpontválasztásban persze nagy szerepe
volt a háború adta lehetőségeknek, így az 1880-as évektől egyre inkább kelet
felé forduló ma?gyar politikai, gazdasági és tudományos érdeklődés, a turanizmus
és az ezekkel együtt megjelenő kolonialisztikus elképzelések végre szabad utat
kaptak a négy császár szövetsége által. Bár az intézeti munka megkezdését
pártállástól függetlenül mindenki üdvözölte, egészen az utolsó percekig nem
döntötték el, hogy mikor, milyen profillal, pontosan hol és hogyan történjen meg
a régóta vágyott keleti magyar kulturális térfoglalás. Mindezen nehézségek
azon?ban eltörpültek ahhoz képest, ami a maroknyi ösztöndíjasra várt az
elkövetkező másfél évben. Miért pont Konstantinápolyra esett a választás, és
miért éppen a világháború során? Milyen egyéb tervek léteztek a keleti magyar
kulturális térfoglalásra, és kik álltak ezek mögött a tervek mögött? Történeti
vagy régészeti intézet jött létre a török fővárosban, és miért éppen Hekler
Antal lett az igazgató? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ eddig
feltáratlan levéltári források és személyes dokumentumok segítségével, emellett
igyekszik minden eddiginél részletesebben bemutatni e részben ismeretlen
kultúrdiplomáciai kaland jelentőségét, valamint későbbi hatásait. A kötet
adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 168
oldal