Az 1933-ban született szlavista szerző, aki a Zágrábi Egyetem hungarológiai
tanszékének vendégprofesszora volt, még mindig dolgozik, és hatalmas tudását e
tárgykörben kitűnő stílusban, olvasmányosan osztja meg olvasóival. A Nap
Kiadónál megjelent kötete már a 3. lesz nálunk. Olyan fontos témákat tárgyal
ebben a kötetben horvát-magyar összefüggésben, kapcsolódásban, melyek most is,
illetve egyre inkább aktuálisak! Bő évtizeddel a trianoni diktátum után
Zágrábban, a titkosrendőrség ügynökei meggyilkolták a magyar érzelmű tudós
történészt, albanológust, dr. Milan ?ufflay egyetemi tanárt. A világsajtó
napokig cikkezett a brutális gyilkosságról, az Emberi Jogok Németországi Ligája
nevében Albert Einstein és Heinrich Mann tiltakozott. ?ufflay - Trianon után is
- azt vallotta: ő az utolsó hungar Horvátországban. Valóban. A Magyar Nemzeti
Múzeum tisztviselője, Bajza József szlavista professzor barátja, Szekfű Gyula és
Hóman Bálint nagyrabecsülésének alanyaként, magyar nyelvű tudományos
munkásságával, publikációival horvátként írta be nevét a nagy-magyarországi
tudósok könyvébe. Ő volt a croato-hungarus tudat egyik mérvadó képviselője. De a
hungarus tudaté is, miként a kötet többi szereplője. A magyar és horvát verseket
író, romantikus Ivan Ma?urani?, a szlovák, a szerb, a horvát Ady-kultuszt
Trianon után is ápoló ?tefan Kr?méry, Emil Boleslav Luká?, a szerb Veljko
Petrovi? vagy a horvát Miroslav Krle?a s a festő Vladimir Filakoac. Szerzőink a
kölcsönhatás, a recepció - befogadás - képviselői voltak. Krle?a hősei Pécsett
és Budapesten mozognak, balladáiban adys képek variánsai sorakoznak, Veljko
Petrovi? novelláinak szereplői a Bácska kisvárosaiban, tanyavilágában vannak
otthon. Lőkös István könyve ebben a Trianon előtti és utáni közép-kelet-európai:
felvidéki és délvidéki régióban lehet irodalmi kalauzunk. Az NKA támogatásával.