Helena Petrovna Blavatsky fő művének, az 1888-ban két vaskos kötetben megjelent
Titkos Tanításnak teljes magyar nyelvű kiadásával a Magyar Teozófiai Társulat
több mint 100 éve tartozik a teozófiának és a magyar olvasóknak. Terveink
szerint magyarul 6 kötetben fogjuk kiadni, évente jelentkezve egy-egy új
résszel. Az I. rész 2011-ben jelent meg ?Kozmogenezis ? a világ teremtése?
alcímmel, a jelenlegi kötet a második a sorban. A Titkos Tanítás mindkét eredeti
kötete három részből állt. Az első részek egy ősi írásból, a Dzyan könyvéből
vett néhány kiválasztott stanzát, valamint az ezekhez fűzött magyarázatokat és
megjegyzéseket tartalmazzák. Az első kötet stanzái a kozmosz, míg a másodikban
idézettek az emberiség születéséről és fejlődéséről szólnak. A második rész
mindkét kötetben a világban ismert vallások és mítoszok jelképrendszeréről szól,
a harmadik részek pedig a fizikai és az okkult tudományok módszereinek és
eredményeinek összehasonlítását tartalmazzák. Helena Petrovna Blavatsky
leánykori nevén HAHN (szül. 1831. aug. 12. [a régi naptár szerint júl. 31.],
Jekatyerinoszlav, Ukrajna, Orosz Birodalom - megh. 1891. máj. 8. London,
Anglia), orosz spiritualista, írónő, a panteista filozófiai-vallási rendszert
terjesztő Teozófiai Társaság egyik alapítója. Helena Hahn tizenhét éves korában
ment feleségül Nyikifor V. Blavatszkij orosz katonatiszthez, tartományi
alkormányzóhoz, de néhány hónapi házasság után elváltak. Helena az okkultizmus
és a spiritualizmus iránt érdeklődött, s évekig utazgatott Ázsiában, Európában
és az Egyesült Államokban. Állítása szerint néhány évet Indiában és Tibetben is
eltöltött, ahol hindu mahátmák irányításával folytatott tanulmányokat. 1873-ban
New Yorkban megismerkedett H. S. Olcott-tal, akinek közeli munkatársa lett.
1875-ben több ismert személyiséggel együtt megalapította a Teozófiai Társaságot.
1877-ben jelent meg első nagyobb műve, az Isis Unveiled (Ízisz fátyol nélkül).
Ebben a könyvében bírálta kora tudományát és vallásait; azt állította, hogy a
misztikus élmény és tanítás az az eszköz, amelynek segítségével az igazi
spirituális megismerés és tisztánlátás elérhető. A műre sokan felfigyeltek, a
társaság mégis elsorvadt. 1879-ben Blavatsky és Olcott Indiába mentek; három év
múlva Adyarban, Madras közelében teozófiai központot nyitottak, és elindították
a társaság folyóiratát, a The Theosophistot (A teozófus), amelyet 1879-től
1888-ig Blavatsky szerkesztett. A társaságnak csakhamar hatalmas tábora lett
Indiában. Blavatsky azt állította, hogy különleges pszichikai képességei vannak.
1884 végén - amikor éppen Párizsba és Londonba utazott - az indiai sajtó azzal
vádolta meg, hogy nem létező spiritualista jelenségeket agyal ki. Németországi
útja során ártatlanságát bizonygatta, majd 1884-ben visszatért Indiába, ahol
lelkes fogadtatásban részesült. 1885-ben azonban a London Society for Psychical
Research (Pszichikai Kutató Társaság) vizsgálata után kijelentették róla, hogy
szélhámos. Indiából megromlott egészségi állapotban távozott, többé nem is tért
vissza. Németországban, Belgiumban és végül Londonban élt visszavonultan,
miközben kicsiny, már klasszikus meditatív művén, a The Voice of Silence-en (?A
csend hangja?; 1889) és legfontosabb művén, a The Secret Doctrine (?A titkos
tanítás?; 1888) c. tanulmányon dolgozott. Ez utóbbi mű a teozófiai tanítások
áttekintése. Ezt követte 1889-ben a Key to Theosophy (A teozófia kulcsa).
(forrás: terebess.hu)