A hazánk EU-csatlakozásának huszadik évfordulója alkalmából összeállított kötet
megvonja Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlegét, feltárva, hogy a
2004-es csatlakozás óta miként alakultak az ország legfontosabb közpolitikai
folyamatai az Európai Unió által teremtett szabályozói környezetben. A könyv fő
kérdése az, hogy mennyire élt Magyarország azokkal a lehetőségekkel, amelyeket
az uniós tagság kínált. Az itt olvasható tanulmányok tényszerű diskurzus
kialakításához szeretnének hozzájárulni hazánk uniós tagságáról, elősegítve a
témáról folytatott színvonalas szakmai párbeszédet és közbeszédet. A kötet
bemutatja, hogy miként alkalmazkodott a magyar piacgazdasági rendszer az Európai
Unió egységes belső piacához, miként befolyásolta a hazai gazdaságpolitikát az
EU gazdasági kormányzása, miért nem vezettük be eddig az eurót, és hogyan
hatottak a magyar vállalatok teljesítményére az uniós támogatások. A tanulmányok
átfogó elemzést nyújtanak arról is, hogy az uniós források miként alakították az
országon belüli területi egyenlőtlenségeket, milyen hatással volt az EU-tagság a
hazai jogalkotásra, hogyan hatott az EU agrárpolitikája a magyar mezőgazdaságra,
mennyire követték az itthoni szociálpolitikai trendek az európai törekvéseket,
és mennyiben teljesültek az uniós közpolitikai ajánlások Magyarországon.
Emellett bemutatjuk azt is, hogy két évtizednyi tagság után miként tekint a
magyar társadalom az Európai Unióra, milyenek az EU közpolitikai percepciói, és
melyek ma az euroszkepticizmus fő mozgatórugói hazánkban.