Mindössze 2 Celsius-fok - ennyivel csökkent átlagosan 1570 és 1685 között a
hőmérséklet, de ez elég volt ahhoz, hogy felforgassa az óceánok áramlásait,
megzavarja az éghajlati körforgásokat, világszerte extrém időjárási eseményeket
okozva. A telek hosszúak és hidegek lettek, a nyarak rövidek és hűvösek, a
folyók és csatornák jeges színpaddá alakultak kirakodóvásárokkal és
bordélyházakkal, a madarak repülés közben megfagyva potyogtak le az égből, IV.
Henrik francia király pedig egy szép reggel megfagyott szakállal ébredt...
Európa jeges birodalommá vált. A kis jégkorszak következtében a gabona
megfogyatkozott, a gazdaság és a társadalom mély válságba került. Az emberek az
oktatás, a tudomány és a technológia segítségével próbáltak megszabadulni a
természettől való függésükből - radikálisan átszabva Európa addigi társadalmi,
kulturális és politikai szövetét. Egészen máig hatóan. A nemzetközileg elismert
történész, Philipp Blom a hosszú 17. század éghajlati változásainak hatásait
vizsgálva csodálatos történelmi panorámát tár fel előttünk, miközben az újabb
éghajlati katasztrófával fenyegető jelen kihívásaival is szembesít.