Részlet a könyvből: I. A jászok egyesülete első tíz éve A szülőföldjükről
elszármazott jászságiak mindenkor keresték az intézményes kapcsolattartás
lehetőségét egymással és az otthon élőkkel. A két világháború közötti
évtizedekben működött a fővárosba került jászságiak szervezete: a ?Jászok
Egyesülete Budapesten. Az egyesület vezetője Jászárokszállás szülötte, dr.
Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár, akadémikus, a képviselőház
alelnöke volt. A szervezetet 1946-ban több tízezer más egyesülettel együtt -
feloszlatták. Czettler professzort koholt vádak alapján perbe fogták,
bebörtönözték. Börtönkórházban halt meg 1953-ban, a 301-es parcellába temették,
ma a tápiósági családi sírboltban nyugszik. A hetvenes években rendre jöttek
létre a fővárosban a különböző megyék baráti társaságai. Ezek egyike volt a
Szolnok Megyeiek Baráti Köre, mely döntően a hivatalnoki és gazdasági elit
elszármazott képviselőit tömörítette. Eljártak ide a Pesten gyökeret vert jászok
is. Az egyesülési jog 1989. évi újraszabályozását követően hozták létre
Jászságból elkerült személyek a Jászok Egyesülete Szervező Bizottságát 1990-
ben. A név- és címlisták begyűjtése, egyeztetése, számos előkészítő megbeszélés
után 1991. március 19-én a Társadalmi Egyesülések Szövetsége Belgrád rakparti
székházában alakult meg a Jászok Egyesülete. (Nyilvántartási száma a Fővárosi
Bíróságon 3624.) Az alakuló ülés 36 résztvevője kimondta: olyan, az
elszármazottakat tömörítő szervezetet kíván létrehozni, mely intézményes kapcsot
teremt az otthon élők és a diaszpóra között. ?Adósai vagyunk szülőföldünknek -
írták csatlakozásra buzdító felhívásukban. Az egyesület létszáma gyorsan
növekedett. Néhány hónap alatt elérte a 300 főt, mára pedig megközelíti az
ötszázat.