A kézirat lezárva: 2018. július 18. Szerzők: dr. Klein Tamás, dr. Szabó Endre
Győző, dr. Tóth András Szerkesztette: dr. Klein Tamás, dr. Tóth András Wolters
Kluwer Kiadó, 2018 Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel
kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek
meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és
kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási
módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi
vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és
a robotok. Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi
eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy
azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb
jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az
adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti
problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken
vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási
vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb
technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy
ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra
érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett
legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a
fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek
bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online
tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online
platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok
online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló
rendeletjavaslatok. A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával,
biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes
kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát,
valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten
tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv. A robotjog az önfejlesztő
(mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási
elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog
technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága
indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem
képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem
robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok
tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a
technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt
tartani. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2018
Terjedelem: 331 oldal A tartalomból: Első rész: Technológia jog I. fejezet: Jog
és technológia 1. Bevezetés 2. Romboló technológiák jogi vonatkozásai 3.
Ismeretlen technológiák jogi kihívásai II. fejezet: Adatvédelem és technológia
1. Cím: Új technológiák adatvédelmi jogi elemzése 1. Bevezetés 2. Új alapelvek:
beépített és alapértelmezett adatvédelem elve 3. A dolgok internete a
helymeghatározás fényében 4. Biometrikus azonosítás 5. Interneten megvalósuló
egyes adatkezelések ? közösségi oldalak 6. Interneten megvalósuló egyes
adatkezelések ? a keresőmotorok tevékenységének adatvédelmi megítélése 7. A
pilóta nélküli légi járművek, a drónok és az adatvédelem kapcsolata 8.
Blockchain/blokklánc technológia 9. Big data 10. Összegző megállapítások az új
technológiák adatvédelmi kihívásaihoz 2. Cím: A felhőszolgáltatások egyes
adatvédelmi jogi szabályai 1. A felhőszolgáltatások jelentősége az online
ökoszisztémában 2. A felhőszolgáltatások információtechnológiai alapjai 3. A
felhőalapú szolgáltatások adatvédelmi jogi összefüggései 4. Az Európai Unió
adatvédelmi jogi szabályozási kerete és a felhőszolgáltatás kihívása III.
fejezet: Versenyjog 1. Szellemi tulajdon technológiai fejlődést biztosító
versenyjogi korlátja 2. A kutatás-fejlesztési együttműködések versenyjogi
vonatkozása 3. Technológiai szabványok és szabadalmak a versenyjogi gyakorlatban
4. Versenyjogi visszaélések a szabadalmakkal 5. Adatalapú gazdaság versenyjogi
vonatkozásai 6. Online platformok versenyjogi vonatkozásai 7. Algoritmusokkal
kapcsolatos versenyjogi aggályok IV. fejezet: A platform alapú gazdaság jogi
vonatkozásai 1. Cím: Bevezető 2. Cím: Az online tartalomszolgáltató platformok
jogi vonatkozásai 1. Területi alapú korlátozások versenyjogi gyökerei 2. Az
online tartalomszolgáltatások uniós hordozhatóságának lehetőségei 3. Cím:
Területalapú korlátozások (az EU Geoblocking rendelete) 4. Cím: A megosztáslapú
gazdaság (sharing economy) jogi kérdései 1. Bevezetés 2. Fogalommeghatározás 3.
Szabályozási kihívások 5. Cím: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás, mint
platformszolgáltatás 1. A szabályozás jelentősége és kulcsfogalmai 2. Az
előzetes engedélyezést kizáró elv 3. Az elektronikus úton történő
szerződéskötésre vonatkozó sajátos szabályok 4. A szolgáltató és a közvetítő
szolgáltató felelőssége a szolgáltatásán keresztül elérhetővé tett tartalomért
5. Az elektronikus kereskedelem sajátos fogyasztóvédelmi szabályai 6. Cím: Az
üzleti felhasználók tekintetében biztosítandó szerződési feltételek
tisztességessége és átláthatósága 1. A tisztességességi rendelettervezet
előzményei és okai 2. A rendelettervezet tárgya és hatálya 3. A tisztességtelen
szerződési feltételek jellemzői 4. A szolgáltatás felfüggesztése vagy
megszüntetése üzleti felhasználó tekintetében 5. Áruk, szolgáltatások közvetítői
rangsorolása 6. A megkülönböztetett bánásmód indokoltságának igazolási
kötelezettsége 7. Adatvédelmi tájékoztatás a személyes adatokhoz való
hozzáférésről 8. Eltérő feltételek előírása az egyéb eszközöket is igénybe vevő
üzleti felhasználóknak 9. Jogorvoslati rendszer ? belső panaszkezelési,
vitarendezési mechanizmus 10. A B2B tisztességi szabályok elfogadása 7. Cím: A
videomegosztóplatform-szolgáltatások 1. A videomegosztóplatform-szolgáltatás
fogalmi meghatározása 2. A videomegosztóplatform-szolgáltatás ?műfaji?
sajátosságai 3. Az AVMS irányelv felülvizsgálatára irányuló módosításban
javasolt megoldás 8. Cím: Az online platformok működésének fogyasztóvédelmi
vonatkozásai 1. Bevezető 2. Az online platformok fogyasztók védelme
szempontjából meghatározó sajátosságai 3. Bizottsági javaslat a fogyasztóvédelmi
szabályok hatékonyabb érvényesítésére 4. Online platformokkal szembeni eddigi
európai fellépések Második rész: Robotjog 1. Fogalmi alapvetések 2. Az emberi
gondolkodás az ember teremtette lényekről ? eszmetörténeti és társadalomelméleti
kiindulópont 3. A jogi szabályozás keretei 4. A szabályozás alapvető elvei 5. A
robot jogalanyiság problémája ? a ?Robo Sapiens? jogállását érintő kérdőjelek:
dolog vagy jogalany? 6. Felelősség a robotokkal és/vagy robotok által okozott
károkért 7. Robotikai Charta ? Az EP javaslata a robotika etikai magatartási
kódexére 8. Egyes robotizált technológiák kihívásai 9. Egy közjogi probléma ? a
Robot állampolgársága 10. Összefoglaló megállapítások Harmadik rész: Cyberjog I.
Fejezet: Az online nyilvánosság alkotmányjogi vonatkozásai 1. Az internetes
kommunikáció jogi előkérdése ? a jogi szabályozhatóság dilemmája 2. Az
internetes tömegkommunikáció hatása a nyilvánosság szerkezetére 3. Az internetes
kommunikáció sajátosságai 4. A tárhelyszolgáltató felelősségének alkotmányjogi
megközelítése 5. Keresőmotor ?szolgáltatók és az internetes szólásszabadság 6.
Az internetes nyilvánosság új színtere: a közösségi hálózatok, platformok ? a
közösségi média 7. Frekvenciaszűkösség után szűrőbuborék? ? a személyre szabott
tartalomkínálat csapdája 8. A hozzáférés szabadsága 9. Fake news 10. Jogellenes
online tartalom eltávolíthatósága II. Fejezet: Hálózatsemlegesség 1. Bevezető 2.
Az EU szabályozása 3. Az USA hálózatsemlegesség-sazbályozása III. Fejezet:
Hálózati és információs rendszerek biztonsága európai szabályozásának alapjai 1.
Bevezetés 2. Fogalmi keretek 3. A HIR szabályozásának rendszere és jellemzői 4.
Az Európai Unió HIR biztonsági szabályozása IV. Fejezet: Cybercrime 1. Néhány
előkérdés 2. A cybercrime fogalmi bizonytalansága 3. A kiberbűnözés jellemzői 4.
Néhány jelentős nemzetközi jogforrás 5. Az Európai Unió jelentősebb jogforrásai
6. A cybertér egyes devianciái 7. A jogellenes tartalmak blokkolása
Irodalomjegyzék